Tanuljunk meg Hanafudázni! - Koi-koi játékszabály

A Koi-Koi egy 2 személyes, úgynevezett horgászós, kártyajáték. Így hívják azt a játékmechanikát, amikor egy, a kezünkből kitett lapot párosítjuk az asztalra kiosztott kártyák valamelyikével, ezáltal mindkettőt elvisszük a gyűjteményünkbe. Ha nincs az asztalon a miénkkel passzoló lap, odatesszük a többi mellé, így ez is bárki által kifoghatóvá válik. A játék célja, hogy az így “kihalászott” kártyák segítségével különféle formációkat alakítsunk ki, és több pontot gyűjtsünk ellenfelünknél. Bizonyos szintig van lehetőségünk taktikázni, de végső soron a Koi-Koi egy szerencsejáték.

Maga a játékmenet egyszerű és könnyen tanulható, a formációkhoz és a szettekhez használhatjuk a segédleteket, amíg szükséges. A kezdő játékosnak a sok formáció figyelése és észben tartása jelenthet kihívást, de ehhez is hamar hozzá lehet szokni.

Nagyszerű dolog a Koi-Koi-ban, hogy rendkívül változatosan alakíthatóak a szabályok a játékosok ízlése, rutinja szerint. Az alapformációkon felül lehetőségünk van válogatni jó pár opcionális formációból, ha tovább szeretnénk gazdagítani a játékot. Bevezethetünk akár nehezítő szabályokat is, ha az alapjáték már a kisujjunkban van.

Legnagyobb mozgástérrel mégis a pontozásban rendelkezünk. Dönthetünk a játék előtt a pontok számításának módjáról, illetve hogy mi jelentse a játszma végét. Megmérkőzhetünk például meghatározott számú menetben (ami általában 12), de akár “pénzben” is játszhatunk, ameddig kitart a vagyonunk. Továbbá többféle lehetőségünk is van megtöbbszörözni pontjainkat, ami különösen felpörgetheti a meccseket. Klasszikusan a Koi-Koi-t maximum ketten játsszák, viszont sok játékos esetén akár rendezhetünk bajnokságot is.

Koi-Koi részletes játékmenet

A pakli felépítése, alapfogalmak

A Hanafuda pakli 48 lapból áll. A 48 lap 12 db szettbe csoportosítható. A 12 szett mindegyike egy-egy növényt ábrázol, továbbá a 12 hónapot jelképezi. Minden szett 4 lapból tevődik össze.

Egy teljes játék – azaz egy év – általában 12 menet, melyeket a továbbiakban hónapoknak fogunk hívni. Az első menet tehát január lesz, az utolsó pedig december. A pontozás szempontjából is lesz jelentősége, hogy éppen melyik hónapban járunk.

Gyűjtemény: itt szortírozzuk az elvitt lapjainkat, ezekből alakulhatnak formációk, azaz yakuk. Fontos, hogy a két játékos jól lássa egymás gyűjteményét, ugyanis taktikai jelentősége van.

A játék célja, hogy több pontot szerezzünk egy év alatt, mint az ellenfelünk. Pontokat csak yakuk révén gyűjthetünk.

Osztás

Első feladatunk eldönteni, hogy ki lesz először az osztó, továbbiakban az “Oya”. Mindkét játékos húz egy lapot a pakliból, és aki a korábbi hónapnak megfelelő lapot húzta, az lesz először az Oya, majd pedig az, aki az előző hónapot nyerte. Az osztó előnye, hogy ő kezdi az adott hónapot, illetve pontot kap a kör végén, ha senki sem szerzett yakut.

Oya-jelvény

Az Oya a megkevert pakliból először magának oszt 4-et lefordítva, majd az asztal közepére oszt 4-et képpel felfelé, végül az ellenfelének is ad lefordítva 4 lapot. Ezt még egyszer megismétli, hogy mindenhol 8 lap legyen. A maradék paklit az asztal közepére helyezi a felfordított kártyák mellé, ez a talon, ahonnan minden körben húzni fognak. A játékosok a nekik osztott lapokat kézbe veszik.

A lapok kijátszása

Minden kör a következőképpen zajlik: a játékos először a kezéből rak egy lapot az asztalra, és ha tud vele vinni, elviszi, ha nem, akkor kiteszi az asztalra többi mellé. Ezután húz egyet a pakliból, és ezzel is ugyanígy jár el.

______________

FONTOS! Tehát a pakliból soha nem a kezünkbe vesszük a lapot, hanem automatikusan kijátsszuk az asztalra. Ezért minden körrel eggyel kevesebb lapja van a játékosoknak.)

______________

Hogyan tudunk lapot vinni az asztalról? Ha a kijátszott lapnak megfelelő szettből van kint az asztalon, akkor a passzolnak, így a két lapot elvisszük, és mehet a gyűjteményünkbe. Ezáltal egy körben – ha szerencsénk van –, 4 lapot is begyűjthetünk.

3 példa lapokra, melyek párosíthatóak egymással:

3 példa lapokra, melyek nem párosíthatóak egymással. Ne feledjük, az növénymotívumnak kell megegyezőnek lennie:

Előfordul, hogy egy szettből 3 lapot leosztottunk az asztalra. Ilyenkor aki kijátssza a szett negyedik lapját, egyszerre mindet viszi a gyűjteményébe.

Fontos megjegyezni, hogy nem kötelező párosítható kártyát kijátszanunk.

Koi-Koi vagy Shōbu?

Minden kör után, tehát miután a pakliból is húzott az adott játékos, ellenőrzi, hogy lett-e yakuja. Ha nem, akkor megy tovább a játék.

Ha az elvitt kártyákkal összejött egy vagy több yaku, a játékos dönthet, hogy megáll, lezárja az adott hónapot, és felírja a megszerzett pontot (Shōbu - jelentése játszma/meccs), vagy tovább játszik (Koi-Koi - jelentése “gyerünk-gyerünk”). A Koi-Koi bejelentésével esélyt adunk pontjaink gyarapításának újabb yakuk szerzésével, de egyúttal megkockáztatjuk azok elvesztését is. Hiszen ha az ellenfél ezután yakut szerez, és Shōbut mond, mi nem kapjuk meg a hónapban gyűjtött pontjainkat.

Amennyiben egy hónap azzal zárul, hogy elfogytak a lapok a játékosok kezéből, két eshetőség van:

• Valaki formált yakut, tovább ment, viszont nem sikerült újabb yakut szereznie, mielőtt elfogytak volna a lapok. Ebben az esetben senki sem kap pontot, az Oya marad, aki volt.
• Ha viszont egyik játékosnak sem sikerült yakut szerezni, az Oya kap 6 pontot, és marad ő az osztó. Ez az “Oya-ken”.

Próbáld ki online!

Az automatizálások miatt kezdőként kiválóan begyakorolható a Koi-Koi. Ha kedvet kaptál, oszd meg a szabályzatot egy barátoddal, és próbáljátok ki a játékot a Hanafuda.Online felületünkön.