Haladó Koi-Koi szabályok és yakuk, melyekkel feldobhatjuk a játékot

Ha már elsajátítottátok a Hanafuda játékok alapmechanizmusát, rutinosan átlátjátok a Koi-Koiban használt yakukat, fejből fújjátok az értékeiket is, akkor megpróbálkozhattok különböző variációkkal, melyekkel még érdekesebbé tehetitek a játékot. Ha fogalmatok sincs, hogy miről volt szó az imént, ismerjétek meg először magát a Hanafuda kártyapaklit.

A Koi-Koi alapszabályát majdnem vég nélkül variálhatjuk kedvünk szerint. Az alábbiakban a leggyakoribb módosításokat nézzük át.

1. Pontszámítási opciók

Dönthetünk a játék előtt a pontok számításának módjáról akár háromféleképpen:

• Meghatározott számú menet alatt – ez általában 12 – aki több pontot gyűjt, az nyer.
• A cél egy bizonyos pontszám mielőbbi elérése is. Ez legtöbbször 50 pont, de ha használunk pl. pont-többszörözéseket, növelhetjük akár 100-ra is.
• A játékot meghatározott számú pontokkal kezdik a játékosok, mintha lenne egy zsetonkészletük. Ebben az esetben a pontok ide-oda mozognak, tehát ha valaki nyer, a pontjait az ellenfele fizeti meg neki. Ilyenkor a játék addig tart, amíg el nem fogyott minden pontja valamelyik játékosnak. Itt az alap zsetonkészlettel nagyjából meghatározhatjuk a játék hosszát.

2. Pont szorzó lehetőségek

• Ha egy Koi-Koi bejelentése után ismét szerzünk yakut, gyűjtött pontjainkat megduplázzuk.
• Megállhatunk ennél a szabálynál, de fokozhatjuk is. Ha egy harmadik Koi-Koi után is sikerül még yakut formálni, pontjaink 3-szorosát írhatjuk fel és így tovább.
• Ha már elhangzott a Koi-Koi egy menetben, bárki is szerez utána pontot, a dupláját írhatja fel.
• Ha 7 vagy több pontot szereztünk, pontjaink dupláját írjuk fel.
• Ha az asztalra kiosztásra került egy fényes lap, a hónap során szerzett pontok duplázódnak. Ha 2 fényes lapot osztottunk az asztalra, akkor háromszorozódnak és így tovább.

3. Opcionális yakuk

A yaku segédlet alján lévő krizantémos formációk egy az egyben kivehetőek, vagy nehezíthetőek a felkiáltójelek mellett leírt módon.

Opcionális yakuk, akár nehezíthetjük is.

“SZERENCSÉS OSZTÁS” – TEYAKU

Minden osztás után megnézzük kézhez kapott kártyáinkat. Kétféleképpen szerezhetünk pontot.

• Teshi: a kezünkbe kaptunk egy teljes szettet, tehát egy hónap mind a 4 lapját.
• Kuttsuki: 4 pár van a kezünkben. Egy párnak számít egy hónap 2 lapja.

Amelyik játékos valamelyik teyakut bejelenti és megmutatja, felír 6 pontot, jön a következő hónap, és ő lesz az Oya.

Előfordulhat, hogy az asztalra kerül kiosztásra egy teljes hónap. Ilyenkor általában újrakeveri, majd osztja a paklit az Oya, de megegyezhetnek a játékosok, hogy ebben az esetben az Oya kap 6 pontot és jön a következő hónap.

4. Nehezítések

A Koi-Koi vagy a Shōbu bejelentését köthetjük ponthatárhoz. Például 3 pontot minimum gyűjteni kell ahhoz, hogy dönthessen a játékos. Egy másik lehetőség, hogy 3 pont alatt nincs lehetőség Koi-Koi-ra, automatikusan Shōbu-val ér véget a hónap.

A yaku segédletben láthatjuk, hogy a legtöbb formáció úgymond fejleszthető, tehát ha mondjuk 5 tanzakut összeszedtünk (1 pont) és Koi-Koi-t mondtunk, majd sikerül még egy tanzakut szerezni, ismét dönthetünk, hogy felírom-e az így gyűjtött 2 pontot, vagy ismét továbbmegyek-e. Ezt tudjuk nehezíteni azzal, hogy kizárólag egy teljesen új yaku szerzése után dönthetünk újra Koi-Koi és Shōbu közt.

Kipróbáltátok valamelyik variációt? Esetleg kitaláltatok saját szabályokat?